Windows vs. Linux
Árpi mondta egy kevésbé tiszta pillanatában hogy írjak neki egy Windwos vs. Linux összehasonlítást, mert "informatika és könyvtárhasználat" vizsgájához kell. Hát csináltam egy táblázatot, amiben Windows XP SP2-t hasonlítom össze az Ubuntu Linux legutóbbi verziójával. Ez azért nem fair, mert az XP-t 2001-ben adták ki, az Ubuntu legújabb változata meg 2007-es. Az én gépemen viszont a Linux mellett XP van, ezért a Vistáról felhasználói szemszögből nem nagyon tudok mit mondani. Ezt a problémát némileg ellensúlyozza hogy gyakorlatilag mindenkinek XP-je van, és egy jó darabig az is lesz (szerintem). Na lássuk :)| Windows XP | Ubuntu 7.10 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Telepítés | Karakteres felületen indul a telepítés első része: itt particionálhatjuk a lemezt, és kiválaszthatjuk melyik partícióra települjön, majd egy újraindítás után már betöltődik egy minimális grafikus felület, és néhány kérdésre kell válaszolnunk, úgy mint időzóna kiválasztása, vagy a rendszergazda jelszava, miközben egy érdekes vetítést tart nekünk a telepítő a Windows XP főbb tulajdonságairól. A telepítésnél nehézséget okozhat hogy az XP nem kezeli a SATA-s merevlemezeket, illetve csak az újabb telepítőlemezek (ha nincs ilyen a birtokunkban, floppin kell a megfelelő drivert biztosítani, feltéve hogy van a gépben floppi-meghajtó). | A telepítőlemez egyben LiveCD, ami azt jelenti hogy tulajdonképpen egy komplett grafikus operációs rendszer indul a CD-ről, és itt kezdhetjük el a telepítést. Ennek nagy előnye hogy telepítés közben akár internetezhetünk, vagy bármi mást is tehetünk amit a feltelepített rendszeren tudnánk tenni. A telepítő a folyamat elején feltesz minden szükséges kérdést (nagyjából ugyanazok a kérdések mint az XP-nél), és telepítés közben már nem zaklat további kérdésekkel. A partícionálásnál lényegesen több beállítási lehetőség van mint az XP estében (pl. software-es RAID, partíciók átméretezése stb.). | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Driverek | A megfelelő drivereket külön kell telepíteni a hardverekhez kapott lemezekről, illetve az internetről. | Linuxban a hardverek nagy részéhez beépített driver van, ami a Linux kernel része, nem kell külön telepíteni. Ez azért van, mert a hardvergyártók általában nem adnak ki Linuxos drivert (ez alól kivétel pl. az ATI és az NVidia), és ezért a Linux közösség fejleszti őket. Ezért előfordulhat, hogy bizonyos hardverek Linuxon nem teljes értékűen, vagy egyáltalán nem működnek. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vírusirtó, tűzfal | Tűzfal és vírusirtó hiányában az internetre kötött gép rendkívül sebezhető, néhány óra alatt megfertőződhet. | Nem szokás telepíteni, Linuxra (egyelőre) alig léteznek vírusok, az interneten keresztül sem olyan sebezhető mint az XP. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Programok telepítése | Google keresés -> megfelelő telepítő letöltése -> Next, Next, Next, Next -> várakozás-> Finish -> (opcionális: megfelelő crack megkeresése, telepítése) | A programok telepítése egy központi program-tárolóból történik, ún. csomagkezelő segítségével. Egy tetszőleges program, függvénykönyvtár, stb telepítése: csomagkezelő indítása -> keresés a program nevére, vagy funkciójára -> kijelölés (egyszerre több csomag kijelölhető) -> telepítés indítása -> várakozás-> telepítés kész. A központi tároló csak nyílt forrású programokat tartalmaz, ezért megbízható: nem tartlamaz kémprogramokat, vírusokat. A nem nyílt forrású programok telepítése és eltávolítása az Windowshoz hasonlóan működik. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Gyakran használt programok (asztali számítógépek és laptopok esetében) |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Frissítés | A Windows XP automatikusan letölti az operációs rendszerhez megjelent javításokat. A telepített programok frissítése úgy zajlik mint a telepítése: újabb verziójú telepítő letöltése, majd telepítés. | A csomagkezelő gondoskodik az operációs rendszer és a programok rendszeres automatikus frissítéséről. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Windowsos programok futtatása | Elég jól működik, csak gyakori a lefagyás :) | Van rá lehetőség, viszont valószínűleg valamivel lassabb lesz a program, mintha XP-n futtatnánk. A másik probléma, hogy nem minden windowsos alkalmazás fut ilyen módon, a WINE nevű program segítségével. A programok kompatibilitásáról itt található egy nagyon jó adatbázis. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Testreszabás | A Windows XP zárt forráskódú program, ezért módosítása nagyon nehézkes, gyakorlatilag csak az módosítható rajta, ami a vezérlőpultból beállítható. | Nyílt forráskódú, és teljesen moduláris, minden apró darabja végletekig konfigurálható; a részletesebb beállítási lehetőségek elérése szöveges konfigurációs fájlokon keresztül lehetséges. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ár | Nem találtam árat a Microsoft honlapon, azt hiszem már nem forgalmazzák, csak az OEM verzióját. Megjelenésekor 200$ (kb. 34000 Ft) volt a dobozos. | Ingyenes. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás részlet : http://szamlazaslinuxon.hu/request_software.xml
Alternatívák Windowsos programokra
A legtöbb linuxon elérhető program futtatható windowson is, ezáltal kockázat (és Linux telepítés) nélkül meg tudja nézni, hogy az adott (ingyenes) program megfelel-e az Ön igényeinek.
Az alábbi táblázat a Windowsos programok Linux alapú megfelelőit hivatott összegyűjteni:
| Kategória | Windows | Linux |
|---|---|---|
| Számlázóprogram |
|
|
| Fájlkezelő |
|
|
| Tömörítő |
|
|
| Képnézegető |
|
|
| Böngésző |
|
|
| Levelező |
|
|
| Levelező és naptár |
|
|
| Szövegszerkesztő |
|
|
| Táblázatkezelő |
|
|
| Üzenetküldés |
|
|
| Video/hang alapú beszélgetés |
|
|
| PDF nézegető |
|
|
A windows rendszerről való áttérés érdekében az alábbi szoftverek használatát javaslom:
Grafika:
GIMP - az Adobe Photoshop ingyenes alternatívája (bővebben)
Inkscape - a CorelDraw ingyenes alternatívája (bővebben)
Xara Xtreme - a CorelDraw ingyenes alternatívája (bővebben)
F-Spot - sokoldalú fényképkezelő, az ACDSee ingyenes alternatívája (bővebben)
Google Picasa - segédprogram a digitális fényképek szerkesztésére és rendezésére (bővebben)
Internet:
Firefox: az internet explorer használata helyett leginkább javasolt böngészőprogram (bővebben)
Opera: sokoldalú böngészőprogram (bővebben)
Flash Player 10 - kiegészítő bővítmény a flash tartalmú weboldalak használatához (bővebben)
FileZilla - sokoldalú FTP-kliens (bővebben)
Thunderbird - e-mail levelező és hírolvasó az outlook használata helyett (bővebben)
Evolution - sokoldalú e-mailkliens (bővebben)
aMule - P2P fájlmegosztó- és letöltőprogram (bővebben)
Deluge - Sokoldalú BitTorrent kliens (bővebben)
Transmission BitTorrent Client - BitTorrent letöltőkliens
Azureus/Vuze - Java alapú BitTorrent kliens (bővebben)
Pidgin - sokoldalú azonnali üzenetküldő kliens az msn messenger használata helyett (bővebben)
Skype - sokoldalú csevegőprogram (bővebben)
Google Earth - műholdképek, térképek, felszínek, három dimenziós épületek, valamint az űrben található galaxisok és az óceánok mélyének felfedezését segítő program (bővebben)
Xchat IRC - IRC kliens (bővebben)
Iroda:
OpenOffice Writer - sokoldalú szövegszerkesztő a Microsoft Word használata helyett (bővebben)
AbiWord - sokoldalú szövegszerkesztő a Microsoft Word használata helyett (bővebben)
OpenOffice Calc - sokoldalú táblázatkezelő a Microsoft Excel használata helyett (bővebben)
Gnumeric - sokoldalú táblázatkezelő a Microsoft Excel használata helyett (bővebben)
Adobe Reader - PDF-dokumentum megjelenítő (bővebben)
Evince - PDF-dokumentum megjelenítő (bővebben)
GnuCash - személyi pénzügyi program a bankszámlák, a részvényportfólió és egyéb pénzügyi adatok nyilvántartására (bővebben)
Scribus - asztali kiadványszerkesztő (DTP) alkalmazás (bővebben)
Hang és videó:
Amarok - audio lejátszó (bővebben)
gmusicbrowser - jukebox zenelejátszó (bővebben)
Audacity - több-platformos hangszerkesztő (bővebben)
Banshee - audio lejátszó, amely sokféle formátumba képes konvertálni és szinkronizálja az Apple iPod-okat a számítógéppel (bővebben)
MPlayer - sokoldalú multimédialejátszó (videó/hang), WMA-támogatással (bővebben)
Rhythmbox Music Player - audio lejátszó, az Apple's iTunes programjához hasonlítható, iPod-ok támogatásával (bővebben)
gtkPod - az Apple iTunes programjához hasonlítható, iPod, iPod nano, iPod shuffle, iPod photo, és iPod mini támogatásával (bővebben)
XMMS - audio lejátszó a Winamp használata helyett (bővebben)
dvd::rip - sokoldalú DVD-másoló program
Kino - digitális videószerkesztő (bővebben)
Sound Juicer CD Extractor - audió hangkonvertáló, számos audió hangtömörítő támogatásával
VLC Media Player - multimédia lejátszó (videó/hang) (bővebben)
Helix Player - multimédia lejátszó, a Real Player-hez hasonlítható (bővebben)
Totem - multimédia lejátszó (videó/hang) (bővebben)
Xine - multimédia lejátszó, számos formátum támogatásával (bővebben)
Brasero - sokoldalú CD/DVD íróprogram (bővebben)
K3B - sokoldalú CD/DVD íróprogram a Nero használata helyett (bővebben)
Programozás:
KompoZer - WYSIWYG HTML szerkesztő, a Macromedia Dreamweaver-hez hasonlítható, viszonylag kevesebb tudással (egyelőre) (bővebben)
Bluefish - sokoldalú szövegszerkesztő, amely számos programozási nyelvet támogat (bővebben)
Quanta Plus - webfejlesztő környezet, WYSIWYG szerkesztő segítségével (bővebben)
Játékok:
Az Ubuntu rendszerre már nagyon sok játék készült, amelyek közül jónéhányat ezen az oldalon is bemutattam.
Amennyiben mindezek mellett a windows rendszerre készült játékokkal is szeretnénk szórakozni, javaslom a wine használatát, valamint a PlayOnLinux segédprogramot (bővebben)
Egyéb:
VirtualBox - más operációs rendszerek futtatása virtuális környezetben (bővebben)
TrueType betűkészletek - néhány betűkészlet, beleértve az Arial, Times New Roman és Verdana például
Java - kiegészítő bővítmény a java tartalmú weboldalak használatához
NTFS Configuration Tool - az olvasási/írási képességet engedélyezi az összes belső és/vagy külső NTFS meghajtó számára
Rengeteg hasznos alkalmazás elérhető az Ubuntu tárolóiból (repository), és ezek közül jónéhány fejlesztésében működött közre az Ubuntu közösség.
Amint észrevehető, rengeteg alkalmazástípusból elérhető több alternatíva is, pl.: Brasero és K3B. Érdemes kipróbálni minél többet, hogy kialakuljanak a legjobban bevált alkalmazások.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése